szüléstörténet

elkezdem aztán majdcsak befejezem,Adrim mocorog,és várom apa hívását.....


37. héten pénteken(akkor jártam nstre) megkértem a dokimat következőnek ne pénteki nap menjek már mert mindkét fiúnak akkor lesz a farsang,este pedig vártuk lakossági fórumra Vonát és Pörzsét nagyon vágytam menni...kicsit nevetve mondta hogy menjek csütörtökön ha addig nem szülök meg,de lehet pénteken már máshol farsangolok majd:)
előrebocsájtom,mindkét fiú akkor született mikor elmúltam 38 hetes,és Juhászdoki ügyeletes volt...nem szándékosan akkor mert nem tudtam egyik esetben sem,csak véletlen.....így megkérdeztem következő héten mikor lesz ügyeletes...csütörtökön:DD
apa még kint volt,úgy indult hogy szerda délutánra hazaérjen....nyomokban ment a nyákdugó,komoly jóslóim voltak de semmi más csakazértis kihúztuk addig mig apa haza nem ért....
csütörtök reggel a kórházi pakkot beraktuk a kocsiba és jól megpuszilgattam a fiókáimat....az orvos aki végigkisérte a terhességemet szülőszobás osztályos doki,igy most oda kellett mennem nstre is...előtte telt ház,nagysokára jutottam be mert műtőben volt,bent leülni,vetkőzni sem volt hely,pocakosok vajudtak szültek tele volt az előkészítő,minden....túlestem az nstn,aztán először a terhesség alatt megvizsgált....azt monta két ujnnyira nyitva vagyok,ha alakulóban vannak a dolgok szerinte a vizsgálattól beindulnak majd...megbeszéltük hogy apa itthon van emiatt hazamegxünk és azonnal jövünk ha kell,de most nem hagy bent mert leültetni sem tud hová,igy örültem,nem akartam csak ugy bent lenni mig nem indul be rendesen....azt mondta ügyeletes ugyis menjünk már vissza du 4 körül addigra kicsit több hely lesz és megnéz megint....nem volt kedvem haza menni lefeküdni bár elkezdtem komolyan fájogatni bementünk ide oda ahová kellett,az egyik társunk irodájába kicsit politizálni stb....aztán haza pihenni kicsit de csak fájtam bár teljesen elviselhetően,de olyan ismerősen...aztán volt egy jó adag akármi wczés után ami egyértelműen a nyákdugó maradék része volt nekem mint laikusnak is...4 után visszamentünk,de egyre többször éreztem az összehúzódásokat....nst,vizsgálat,borotválás beöntés stb....innen igazán nem tudok már sokat irni:))


3/4 7 után feküdtem le az egyik vajúdóban,7körül jöhetett be a párom akkor a doki megvizsgált és ezzel együtt rásegített,igy repedt a burok...beavatkozás de nem bántam ugy érzem készen voltunk a lánykámmal mindketten vártuk már nagyon együtt hogy találkozzunk....egyre erősebbek lettek a fájások,közben az nst miatt mindig kértek forduljak a másik oldalamra,apa nézte a papírszalagon mennyire fájok közben a doki megjegyezte hogy éjfélre baba lesz,mondtam dehogy várok addig,apa megy haza akkorra a fiúkhoz aludni:))sokat benézett és a szülésznő is,de Pisti közelsége nagyon nagyon jó volt nekem,maga az hogy ott volt és szorithattam hol a kezét hol az ágy szélét....a fájások közbeni vizsgálatokat utálom de most valahogy az is jobb volt mint Mátéka születésénél,bár a jó az enyhe túlzás de túléltem holott húú,de fáááj....
fájdalomcsillapítást nem akartam,mondták hogy szóljak ha kérek gázt vagy bármit de nem éreztem úgy hogy akarnék...
8kor bekötötték az oxitocint és szinte azonnal rá nem sokra piszkosul fájt....előtte kérték szóljunk majd ha nyomási ingerem van,nos mondtam apának szóljon,jöttek is hirtelen,ujabb bekukk azt mondta babám azonnal áttöri magát a medencébe(elnézést ha hülyeség,ez rémlik nem tudom én hogy is van pontosan és csak szülni szoktam,közben nem gondolkozni:))megkérdezte jól esne e nagyon ynomni,mondtam persze...no akkor menjünk szüljünk meg!!!egy pillanatig mintha vicelt volna akkor kezdtem csak nagyon fájni hamarinak gondoltam,de toltak hátra én meg nyomtam nyomtam egyik fájás után még kétszer mikor nem fájtam,tudtam nem kellene de csak ugy jött muszáj volt...szülésznőm szólt érte de az orvos azt mondta hagyjon hagy csináljam ahogy nekem jó...na átmenni a másik ágyra nem volt jó:)de harmadjára átjutottam,Bencike a mentőságyon született Mátém a vajudóson,Adrienn végre szabályosan kengyelben a lábammal:)ez utóbbi nekem jó volt bármennyire természetellenes póz igy jobban tudtam nyomni,nekem jólesett nem bántam egyáltalán...
aztán szóltak hogy kint a feje és 8óra 28 perckor megszületett Adrienn Judit 50cmrel és 3300 grammal!

őszintén meglepődtem valahogy hamar vége volt nem gondoltam hogy "csak" ennyi lesz...persze akkor őrülten fájt de hamar vége lett,alig töltött időt a szülőcsatornában cseppet sem tört meg a kis arca feje,szép kis kerek buksija van,volt:)